Sikermodellek és teljesítménynövekedés

A hannoveri DLG-kiállításon 1956-ban a Daimler-Benz az Unimog 411-es sorozattal mutatta be a 401/402-es sorozat utódját. Legfőbb jellemzője: nagyobb teljesítmény. Így a 30 lóerő jelentette azt a döntő többletet, amellyel megfelelhetett a mezőgazdaság növekvő követelményeinek. De a kényelemre sem feledkeztek meg: a 411-es sorozatnál a továbbfejlesztett ülések mellett megerősített lengéscsillapítók kerültek beépítésre.

Ahogy az elődmodellnél, gyárilag rövid és hosszú tengelytávú változat is elérhető volt. Az utóbbi rendkívül népszerű volt, mert 1957-től újonnan kifejlesztett vezetőfülkével szerelhetővé vált. A teljes acélból készült kabin jóval több helyet kínált, mint korábban, és Daimlerre jellemző felszereltségi elemekkel, valamint lekerekített sarkú dizájnnal tűnt ki, amely új mércét állított a haszongépjárművek között.

A fordulékonysága, viszonylag nagy sebessége és kiváló terepjáró képessége miatt az Unimogot egyre inkább szállítási feladatokra használták. Az elöl és hátul elérhető kardántengelyek a felhasználóknak kiváló feltételeket biztosítottak fűrészek, szivattyúk, csörlők és egyéb berendezések rugalmas használatára.

A kiváló terepjáró képességei miatt, amelyeknél akár elöl, akár hátul 45°-os megközelítési és elhagyási szögek sem jelentettek problémát, az 1950-es évek közepétől egyre több hadsereg is érdeklődött az Unimog iránt. Az Unimog S (404-es sorozat) olyan jármű lett, amely megfelelt ezeknek a magas követelményeknek. Az Unimog S nagy rakfelülettel rendelkezett, amely választhatóan plató- vagy zárt dobozos felépítménnyel volt megvalósítható. A polgári célra használt Unimogokkal ellentétben ekkoriban nagy lóerővel rendelkező benzinmotorokat alkalmaztak.

Az Unimog S számos változatát 1980-ig Gaggenauban gyártották – 64 242 járművel ez a típuscsalád a mai napig a legsikeresebb. Így a 404-es sorozat a tűzoltóságok körében is nagy népszerűségnek örvendett.

A jármű és alkatrészeinek folyamatos fejlesztése egyre tovább vitte előre az Unimogot. A mottó: evolúció, nem forradalom. Így az 1950-es évek végétől erősebb légfékeket vezettek be, javították a kormányzást, és bevezettek egy hidraulikus emelőt. 1959-ben aztán valódi premier következett a haszongépjárművek terén: a teljesen szinkronizált, 6 fokozatú sebességváltó, amelyet már 1957 óta opcióként szereltek az Unimog 411-be, a sorozatfelszereltség részévé vált. Nemcsak kényelmesebbé tette a kapcsolást a korábban használt kampós sebességváltónál, hanem hatékonyabbá is. Igényre ezenfelül többlépcsős kúszófokozatú sebességváltók is kaphatók voltak az Unimoghoz.

A DLG 1962-es kiállításán a Daimler‑Benz ismételten bemutatta az Unimogot. Az Unimog 406 megjelenésével bevezették a „nehéz sorozatot”, amely szélesebb nyomtávval és nagyobb tengelytávval készült, és kielégítette az egyre nagyobb és nagyobb teljesítményű szántóföldi munkagépek iránti igényt. A fojtott dízelmotor 65 LE-t teljesített, de úgy tervezték, hogy ezt a teljesítményt folyamatos üzem mellett, teljes terhelésen is képes legyen leadni. Később nagyobb teljesítményű motorok követték, amelyek akár 110 LE teljesítményt is elértek.

65 km/h végsebességével az Unimog 406 sorozat tökéletes volt közúti vontatóként. Másrészt kúszófokozatban mindössze 0,03 km/h sebességgel is üzemeltethető volt. Ez a sebességtartomány alig hagyott kívánnivalót maga után.

A vezetőfülkében is nőtt a kényelem a 406-os sorozattal. Először jelentek meg párnázott és állítható vezetőülések. A fülke ergonómiája a hosszú munkanapokon is maximális kényelmet biztosított. Ez különösen a teljes acél vezetőfülkével rendelkező változatokat tette népszerűvé a városok és községek építési flottái körében. De az építőipari vállalatoknál és az iparban is az Unimog nehéz sorozata rövid idő alatt megvetette a lábát.

A Gaggenauban az 1950‑es évek közepétől fejlesztett és gyártott típusváltozatok révén az Unimog a piacon igazi tartós sikertermékké vált. A nehéz sorozat bevezetésével az Unimog kínálata valódi teljes körű programmá alakult. Nemcsak eredeti fő szegmensében, a mezőgazdaságban van jelen, hanem nagyfokú rugalmasságának és teljesítőképességének köszönhetően számos más ágazatban is.

A siker titka: egy meggyőző járműkoncepció, amelyet következetesen megőriztek, és amelyet folyamatosan, nagy műszaki kifinomultsággal fejlesztettek tovább. A több évtizeden át gyártott sorozatok magas minősége többek között abban is megmutatkozik, hogy néhány jármű a mai napig szolgálatban áll.