Tiroli meló: A Wacker GmbH egyik csapata hatalmas rakományokat szállít 2.000 méter feletti magasságba.

Alexander Pfänder felnéz a hegyre: „Ez biztosan nem egy szokványos munka.” Egy külszíni fejtésen dolgozó dömper teknőjére gondol, amit fel kell juttatni a szerpentinen. Ez egy megrendelés utolsó fuvarja, amelynek keretében a filderstadti Wacker GmbH az előző hónapokban Bremerhavenből Dél‑Tirolba szállított teknőket és alvázakat. A teknőt csak fent, 2.000 méteres magasságban szerelik fel a teknőt az alvázra.

A parkolóban, lent a völgyben, ahol Pfänder éppen áll, tartja majd este később a konvoj az utolsó megállót, mielőtt elindulna a hegyre. Most, a hét közepén üres a parkoló. Egy régi benzinkúttal és gyorsétteremmel a parkoló egy amerikai autópálya-pihenőre emlékeztet. Egy veteránautó-roncs alkotja a díszlet utolsó darabját. Kedvelt motoros találkozóhely.

Hat órával később: a konvoj fényei narancs színű fénybe borítják a parkolót. Tobias Helbing, a sofőr ismét ellenőrzi a rakományát. Az autópályán megtett utolsó 200 kilométer egyáltalán nem volt bonyolult. Kísérő járművek biztosították, hogy elegendő hely legyen a csapat körül. „Ott két sáv egyedül a miénk – az autópálya tényleg nem probléma”, mondja Helbing. De most erős idegekre van szükség.

A célig hátralévő 19 kilométeren akár 16 százalékos meredekségű szakaszok, valamint falvakon való áthaladások és szerpentinek találhatók: A fuvar kemény. „Mindannyiunknak folyamatosan erősen kell koncentrálnunk, különösen természetesen a sofőrnek”, mondja a diszpécser, Pfänder, aki most az egyik kísérőautóban ül. „A teherautó természetesen nagy igénybevételnek van kitéve. Rendkívül robusztus járműre van szükségünk.”

Az első kanyart az Arocs még lépésben teszi meg. A másodikat már lassabban. Jó hallani, ahogyan az OM 473‑as motor dolgozik – a 460 kW‑os erő nem marad hangtalan. Helbing előtt a kijelzőn kigyullad a turbó retarder tengelykapcsoló szimbóluma. A következő negyven percben gyakran lesz rá szükség. A szerelvény manőver-üzemmódban kúszva veszi be a balkanyart. A meredek sziklafal az út szélén már olyan közel van, hogy a teljes kilátást elfoglalja. A kormánykerék szinte ütközésig el van fordítva. Az egyik kolléga az egyik transzporterből rádión jelzi, mennyi hely van még jobb oldalon hátul a falig. Elöl már csak néhány centiméter … Helbing mosolyog: „Elfért. Végül is múltkor is sikerült.” Bárcsak mindig ilyen egyszerű lenne.

Precíziós munka, amelyet a csapat fuvarról fuvarra teljesít. A teknő majdnem hat méter széles, 18,50 méter hosszú, 4,30 méter magas és 55 tonna. Ráadásul valami mindig nehezíti a dolgukat. Időjárás, sötétség, új akadályok … Ma legalább jó az idő, hiszen lassan itt a nyár. Helbing: „Amikor az első fuvarokat hajtottuk itt végre, sokkal nehezebbek voltak a körülmények. A hó és jég nem könnyítették meg a dolgunkat. Még a szél is befolyásolhatja a fuvart, mivel a teknő nagy támadási felületet kínál.”

A konvoj eléri a következő települést. Egy újabb kritikus pont, az út egyre meredekebb lesz. Egy ház teteje kiáll az út fölé. Ismét ki kell centizni. és már megint csak lépésben haladhatnak. Rögtön ezután egy 400 méteres, fákból, táblákból és sziklafalakból álló akadálypálya következik.

A falut elhagyva aztán a teherautó teljesen megáll. A kerítést egy szarvasmarha-kapunál ideiglenesen eltávolítják. Túl magas, a rakomány csak 1,10 méter helyet hagy a talajig. 5,90 méteres szélességével messze túlnyúlik az immár valamivel keskenyebb úttesten.

Kilométerről kilométerre haladnak felfelé a szerpentineken – és néha nagyon meredeken újra lefelé. Helbing: „Ez megint a turbó retarder tengelykapcsolónak való, a fékre itt nincs szükségem.”

Egy nehéz munkanap végén a héttengelyes szerelvény eléri a parkolót, ahol a teknőt a következő napokban felszerelik az alvázra. Friss szél fúj be a nyitott ablakon, jó tíz fokkal hidegebb van itt fent, mint a völgyben. Még mindig van hó a lejtőkön.

Csak másnap kapcsolják le a pótkocsit. Alexander Pfänder megköszöni a csapatnak a munkát, jó a hangulat, a feladatot kitűnően oldották meg. Röviden megbeszéli Tobias Helbinggel a jövő heti teendőket. Észak-Németországban van rá és az Arocsra szüksége. Aztán irány a szálloda. Jól fog aludni.